Rédics Zala megye délnyugati határvidékének jellegzetes települése. Első említése 1236-ban RADYCYPOTAKA, szerb-horvát eredetű helységnév. A történelmi Hetés tájegység faluja. Előbb a Hahótok, majd a Bánffyak birtoka lett, később a Nádasdyak és az Esterházyak tulajdonába került. Rédics újkori történetét a Trianoni, majd a Párizsi békével bekövetkező területvesztés alapvetően megváltoztatta. A település és környéke ismét határőr vidékké vált, s az elzártság évtizedei következtek. A kapcsolat a létrejövő új délszláv álammal, Jugoszláviával sem a két világháború között, sem ezután nem volt feszültségmentes. Mégis ebben az időszakban indult el az a folyamat, amely Rédicset, az Adria kapujává, újabban pedig Szlovénia és Magyarország közötti kiemelt fontosságú átjáróponttá tette. A határátkelő állomása - ami a másfél évezrede a rómaiak által épített legendás Borostyánkő út mentén helyezkedik el - jelentősége különösen megnőtt a Délszláv válság elmélyülésével. A megnövekedett forgalom következtében szűknek bizonyult a régi határátkelőhely, ezért az Európai Unió segítségével nagyszabású építkezés, korszerűsítés kezdődött.

Bár lakosaink száma már nem éri el az ezret, tizenegy település regionális igazgatási központja. Az elmúlt húsz-harminc évben új falurész, iskola, óvoda épült, s a mára teljessé vált infrastruktúra terén évtizedes hiányokat pótoltak.

Rédics hagyományait ápoló faluközség. Az újonnan kialakított tájház, a helytörténeti gyűjtemény, a település arculatát markánsan meghatározó köztéri szobrok, a Rédicsi Asszonykör, a szép számban működő egyesületek és alapítványok a civil szféra alakulását, fejlődését jelzik. A községben az önkormányzat Ifjúsági Szállót működtet.

A megye nyugati területein fekvő fenyőrégió részét képző rédicsi erdők között megbúvó horgászparadicsomot, a Dedesi tavat, az Árpádkori templom köveinek felhasználásával épült gosztolai kápolnát, hegyeket, jó minőségű közutak, vadregényes kerékpárutak kötik össze a közeli kisváros Lenti termálfürdőjével.

Legfontosabb célkitűzésünk, hogy településünk továbbra is "élhetővé" maradjon, így a meglevő szolgáltatások biztosítása mellett apró lépésekkel próbáljuk építeni, szépíteni környezetünket.